Ott, hol a Zala folyó már készülődik, hogy lassan nagy ívben északról-délnek forduljon, ölelésében a szőlőkkel, erdőkkel teletűzdelt dombokkal. Ebben a völgyen található Pókaszepetk a Festetics család egykori birtoka, kiknek emlékét őrzi, híven őrzi a mindig meg-megújuló oskola. Hétvégenként havonta sok kíváncsi gyermek fog túrabotot, hogy végig kalandozza iskolája környéknek rejtett természeti kincseit. A lassan felnőtt korba (23 éves) lépő természetjáró szakkörünknek az idei tanév kezdetén 37 kisdiák lett lelkes résztvevője. A nagy érdeklődés miatt két csoportban zajlanak a természetjáró foglalkozások. 

Az első csoportban az 1-3. osztályosok Pókaszepetk, Kemendollár, Zalaistvánd és Vöckönd környékét járják be havi rendszerességgel. A foglalkozásokon felkutattuk a Zalát újra birtokba vevő hódok nyomát. Gyönyörködtünk a rengeteg őszi kikericsben, mely szeptember végére az egész Zala rétet beborította. A magára maradó hegyoldalakon tavasszal medvehagymát, télen a vitaminban gazdag csipkebogyót gyűjtöttünk. Sokat pihentünk a Szent Kristóf Kápolna tövében, rohammal vettük be a Kemendi Várdombot, honnan gyönyörű panoráma tárult elénk, tiszta időben még az Alpok hófedte csúcsait is láthattuk. Természetesen nagyokat játszottunk, mikor egy- egy magaslest várnak neveztük ki, vagy a környék játszótereit vettük rövid időre birtokba. 

A másik csoportban a 4. osztályosok rótták az erdők- mezők útjait. Egy-egy természetjáró foglalkozáson pár kivétellel az egész osztály megjelent, a kicsik is elkísérték nagyobb testvéreiket a felfedező utakra. Zalabér, Zalaszentgrót volt a gyakoribb célpont. Útjaink során több védett, ritka növénnyel is megismerkedtünk. Különösen a vad orchidea félék keltették fel érdeklődésünket. Örömmel tapasztaltuk, hogy egyedszámuk évről- évre gyarapszik. Vidékünkön újra megjelent a szigorúan védett méhbangó és a leánykökörcsin is. Természetesen nem csak növényekben, de vadban is gazdag vidékünk: őzek, szarvasok rendszeres kísérői túrázó csapatunknak. A környék vízi élővilágát a kócsagok, szürkegémek és a vadkacsák rendszeresen látogatják, néha egy- egy brekegőt is sikerült felriasztanunk. A távolban a Somló és a Ság ködbe vesző kék foltjait csodálhatjuk meg. Zalabér és Dötk (Pakod) között gyakran bejárjuk a témautat, mely a környék épített- és természeti környezetével ismertetett meg bennünket.  Túráinkra a szülők is gyakran elkísérnek bennünket, hisz a természet minden évben más - más arcát fordítja felénk. Néha haragos, mikor a szél zörgeti a száraz leveleket, s a tavak vastag jégpáncélba burkolódznak. Nagy ritkán Holle anyó puha hóval borítja a vidéket, de hócsatára sajnos kevés alkalmat ad. Tavasszal zöld köntösbe öltözik a környék, madárcsicsergéstől hangos a vidék, előbújik a kockásliliom. Ilyenkor a legszebb a táj a Zala völgyében hol a folyó hegyeket ölel. 

Vikár Tibor

Kattints a ide a képek megtekintéséhez!